2. fejezet

Alex:
Felálltam,és kimentem a fürdőbe.
-Gyorsan lezuhanyzom,átöltözök,és mehetünk is,oké?-kérdeztem hangosan.
Becsuktam az ajtót,és a zuhany alá másztam.
Asszem...tényleg belezúgtam a  srácba.

Danny:

 Bólintottam, és mikor bement a fürdőbe, én a tükörhöz mentem.

Hahh...mindig elfelejtem, hogy nem látszok benne...áhh...úgy le fogok bukni mint a fene...Alex meg...á...utálni fog, mert egy mutáns szörny izé vagyok...tudom...mindenki utál...és eleve meg kellene ölnöm, ha megtudja...de...de...de nem fogom...nem fogom megcsinálni...ha le is bukok...képtelen leszek rá...azt hiszem...én...sz...de nem lehet.

Alex:
A zuhany alatt gyorsan tisztára,és illatosra sikáltam a a halványbarna bőröm,és a kellemes illatú tusfürdő  szagát vettem át.Gyorsan kimásztam a víz alól,és egy törölközővel a derekam körül másztam be a szobába,enyhén elpirulva.Gyorsan belebújtam egy alsóba,egy fekete ingbe,szűk famerbe,és tornacipőbe bújtam.
-Kész vagyok.

Danny:

Mikor kijött hirtelen elröppentem a tükör elől, és a falnak dőltem. Én...szerintem jó vagyok így...én nem fürdök le...

Bólintottam. Tényleg...ő még nem is látott mosolyogni...pedig otthon mindig azt mondják cukin mosolygok...csak nagyon ritkán szoktam.

Ohm..hófehér bőrömön az a vörösség amit produkáltam mikor megláttam egy szál...törölközőben...uuuhhte...az...durvavolt.

Alex:
Mosolyogva felálltam vele szemben,és valami parfüm szerűt fújtam a a bőrömre,és kuncogva végignéztem magamon.Rámosolyogtam,majd előszedtem egy táskát,beletettem a tárcám,aztán odaálltam mellé.
-Mehetünk.-mosolyogtam.
Annyira édeees...

Danny:

Bólintottam és elindultam az ajtóhoz és a tükör előtt gyorsan elszaladtam, hogy remélhetőleg ne lásson meg, hogy öhm...nincs testem...xd

Szóval ja...és juj...túl jól néz ki...><

Alex:
Danny mellé léptem.Olan gyorsan elsuhant a tükör előtt,hogy meg se láttam benne...a hátsózsebembe dugtam a kezem.
-Mesélj valamit...magadról..

Danny:

Picit zavarban voltam.

- Mit meséljek?- kérdeztem vissza, és a körmeimet néztem.

Fekete köröm lakk kezdett kopni...és csak azért festem a körmöm, mert amúgy nagyon gusztustalan...és kipucolhatatlan alóla a vér...gah.

Alex:
Mosolyogva néztem végig rajta...
-Mióta élsz itt?-kuncogtam.
Nestíröldmárennyirenyiltan!

 Danny:

- Mármint a városban?- kérdeztem köhintve. Több mint 500....xd Mondjuk nem a városban mert az erdő közepén lakunk...na mindegy!

- Hát...nem a városban lakok...de izé...17éve vagyok a környéken.- mondtam.

Hát 17nek nézek ki akkor legyen 17...bár gyűlölök hazudni de ez van.

Alex:
Tovább mosolyogtam rá.Annyira szép..maga a lénye...és a hófehér bőre...woaah...megráztam a.. fejem.
-Az jó.-mosolyogtam.

Danny;

- és te...?- kérdeztem.- ileltve ti...vagy...nem tudom, hogy egyedül jöttél-e.- mondtam motyogva picit elpirulva. Ez azért volt mert...esetlg nem tudom...ide költöztek a barátnőjével rosszabb esetben...jobban, a családjával...

Alex:
-Egyedül jöttem.-mosolyodtam el.-Amúgy most költöztem ide,szóval pár napja.-mosolyogtam rá.
Annyira aranyo,hogy most rögtön leteperném legszívesebbeeeeen.

Danny:

Kimentem az ajtón, majd vártam, hogy ő is jöjjön.

Vajon van barátnője? Nem merem megkérdezni...de...de á! Biztos van. Tuti. Ilyen jó pasinak ne lenne? Várj...mit mondtam?! Miért jó pasi?! What?! 

Km...Danny csak megállapítottad, hogy jól néz ki...végül is ebben nincs semmi...

•1. fejezet•

Alex:
Kirohant a szobából.Nem értettem miért.Nem bírja a vért,vagy mi? Bár elég közvetlen voltam vele,tehát... Túlságosan hülye vagyok.Végül összenyálaztam az ujjam,aminek következtében elállt a vérzés.Végre...bepakoltam a táskámba,majd leültem és vártam,hogy visszatérjen.Tuti a frászt hoztam szegényre.Akkora ibalfék vagyok!Elvágom az ujjam, aztán még szegényt meg is ijesztem vele!Ahhj...

Danny:

Ez a vérszag...ez...ez...az aroma...ahh...nem bírom.

A fiú mosdóban járkáltam ide oda...

Megálltam a tükrök előtt. A szemeim nagyon szépen világítanak, de konkrétan semmi sem látszik a fejemből...csak a szemem...

Tööök jóóó...

Óvatosan megharaptam a csuklómat, és vagy fél cent vért szívtam ki...mit csináljak ha nincs erre emberi lény? Ettől legalább eláll a szem világításom...

Utána végig nyaltam a kezemen, hogy a seb begyógyuljon. Így...vissza indultam.

Alex:
Ahhj...kiakadok saját magamon! Mármint  hogy így kiakadtam ezen..szóval...úristen! Még csak nem is ismerem a srácot,de nagyon nagyon bejön.Én meg..itt szerencsétlenkedek.Ki kéne derítenem,hogy  egyáltalán szereti-e a fiúkat,de...még is csak a szobatársam! Nem csinálhatok...ilyet.Felültem,és néztem a falat.Ennyire nem bírja a vért? Ez nem is volt sok! Épp hogy egy picike csík!
-Hajjh..-sóhajtottam.

Danny:

Lassan betipegtem a szobába, és csak remélni tudtam, hogy kezdett valamit az ujjával...

- öhm...bocs.- nyögtem ki ennyit, és a táskám kaptam a vállamra. 

Lassan menni kellene azthiszem...a végén még megint elkések, mint mindig...

Viszont kimagyarázni nem akartam magam, hogy miért mentem ki...semmi értelmes okom nem lenne...

Alex:
Mikor bejött,felnéztem rá.Felkaptam a táskám,és utána mentem.
-Ömh..semmi baj.Biztos nem bírod a vért..de nem  baj.A lényeg,hogy visszatértél...de...izé..szóval azt akartam megkérdezni,hogy...megismerkedhetnénk.-sóhajtottam mosolyogva.
Úgy néz ki,eléggé szégyenlős..de hátaz nem baj.Tök cuki tulajdonsáág.

Danny;

Kilépkedtem az ajtón.

- oké...- mondtam mosolyogva. Ezt...remélem nem "úgy" érti mert eskü megölöm.......

- Mit szeretnél tudni?- kérdeztem, és a sálamat igazítottam vissza a számra.

Remélem ma kihagyják a tanárok a nyavalygást, hogy vegyem le a sálat...mert őket is megölöm! Fu...

Alex:
-Ömh...melyik évfolyamra jársz?-kérdeztem először.
Tök aranyos a srác! Milyen kis cuki a magassága! Olyan édii...de nem kéne beleszeretnem,mert hát...nem valószínű,hogy ő is szereti a fiúkat.

Danny:

-11 b.- mosolyogtam fel rá.

Miért ilyen retek magas minden srác?! Nem mintha vágyakoznék rá, de álve le tudnám őke-... Ez. A. Srác. Jelenléte. A. Gondolataimat. Is. Megváltoztatta. Kössz.......

Alex:
-Akkor nem egy osztályba kerülünk..-sóhajtottam.
Pedig jó lenne! Legalább lenne egy ismerősöm...fogjuk rá.
-Nem tudod merre telálom a tesitermet?-kérdeztem mosolyogva.
Mennyivel alacsonyabb! De cukii!

Danny:

- Mert...te hova..?- kérdeztem.

Legalább nem lát egész nap, és nem zaklat...

- Ja de. Elvezesselek oda?- kérdeztem.

Max megint elkések...ch...nekem már mindegy. Ha kicsapnak, majd segítek egy kicsit beleverni az igazgató fejébe a dolgot...na sebaj.

Alex: 
-11.a . -sóhajtottam.-Igen,megköszönném.
Milyen kedves!Felajánlotta!Na jó...előre érzem,hogy bele fogok zúgni...és annak rossz vége lesz.Mindig túlságosan megszeretek mindenkit.Aztán meg...puff,pofára.Meg amúgy sem úgy néz ki ,mint aki szereti a fiúkat.De nem baj...

Danny:

Elmosolyodtam, és a koleszból kiérvs a torna terem felé vezettem...ami pont az orák helyének, az ellentétes irányában volt ...

Mikor már nem voltunk olyan messze, rá mutattam.

- Az ott.- mondtam.- De nekem rohannom kell, mert mindjárt elkések...- húztam félre a számat, és intettem neki, aztán már emberi tempóban kezdtem rohanni a másik irányba.

Alex:
-Köszi!-mosolyogtam rá.
Aztán elment,én is intettem neki,és bementem a terembe.Abban a pillanatban csöngettek,és én rögtön berohantam az öltözőbe.Átöltöztem a tesicuccomba,majd kimentem a teremből.Mindenki megcsodálta,hogy én vagyok az új fiú..tehát..wow.

Danny:

Sikeresen pont 2 perccel a tanár után értem az osztályba...jájdejó.

- Már megint késett! Magának venni fogok egy ébresztő órát!- sipítozott.

Nem tartozom az olyanok közé, akik vissza szólnak minsenkinek, így kussban kulligtam be a helyemre, ami az utolsó padba vezetett, ahol mindig egyedül ültem...az a rengeteg évem alatt mindig...csak más sulikban...

Sóhajtva bele vertem a fejem az asztal lapba, és az újdonsült szobatársamon agyalta...furcsa érzésem van vele kapcsolatban...

Alex:
Miután az óra elkezdőzött,nem igazán figyeltem.A szobatársamon gondolkodtam...azt hiszem,hogy bejön nekem.Mármint...hasonló fiúkkal jártam már...de ő még is különleges valahogy.Valamiért...csak futottam a köröket,és izzadtam,mint egy ló.De akkor is...valami megfogott benne,és nem tudom,hogy mi az. 

Danny:

-aaahh....- vertem a fejem az asztal lapba.

Ekkor egy pillanatnsi csönd támadt, majd tovább mondták a hülyeségeimet...amiek már több mint 400 éve hallgatok......

Mikor végre kicsengettek, megállapítottam, hogy nincs 2.órám...ezaz!

A táskám az osztályban hagyva, mentem ki...az udvarra.

Kezdek éhes lenni......

Alex:
Tesiórán csodálatosan szarrá vágtam a kezem,egy üvegszilánkkal,amit az egyik padba szúrtak bele...így hát én az óra felénél kimehettem,és az udvarom lóghattam.Aztán kicsöngettek,nekem meg még mindig csordogált a vér a kezemből.Jajj de jó...megláttam Dannyt,és rámosolyogtam,majd tovább törölgettem a kezem.
-Ouch..-sóhajtottam.

Danny:

Mikor megláttam Alexet, csak arra lettem figyelmes, hogy a szem fogaim már kívülről sűrolják az alsó ajkam alját a sálam alatt.

- mi a..?!- pislogtam. Aztán ránéztem Alexre...hát persze, hogy szétvagdosta a kezét!

Megint megfordultam...miért nincs napszemüvegem?! Fogadok megint izzik a szemem...tök jó..

És mégis mit csináljak?! 

Alex:
Felálltam,majd elkezdtem Danny felé sétálni.Mikor félúton megálltam,kicsit megfújt a szellő..kezd hideg lenni... de Danny nem bírja a vért...akkor ez nem jó ötlet!A véres rongyot a padon hagytam,majd elkezdtem befele igyekezni a  nővérhez.Első nagy szitává vágdosom a kezem...jajjdejó!

Danny:

Ösztönből, ha kb két lépéssel még közelebb jön...rá támadok...az 100%...

Mikor elment az ellenkező irányba, megkönnyebbültem, és vissza indultam a koleszbe...ha mázlim van a szemem sem világít...

Alex:
Miutána  nővér lekezelt,beültem a második órámra.Onnantól kezdve nem is találkoztam az órák után Dannyvel. Hazamentem a koleszba,és elfeküdtem az ágyon.
-Mit csináltam rosszul?-tettem fel magamnak a kérdést.

Danny:

2. Órám ugye nem volt...addig a kolesz falába vertem a fejem... aztán a maradék órámon, az asztal lapba...

Majd bementem a városba, hogy egyek valamit...egyrészt éhes vagyok, de a fő ok az, hogy ha én éhes vagyok, és találkozok a koleszben Alexszel, képes vagyok megölni, mert addig szívom ki szerencsétlen vérét...én pedig még megcsapolni sem akarom...

Szóval...

Beültem a sikátorba, és vártam...mint reggel.

Alex:
Azon agyaltam,hogy hol lehet Danny.Fura a srác..de nem rossz értelemben...épp,hogy jó..és azt hiszem,kicsit bele vagyok esve.Bár...valószínűleg kosarat kapok tőle...de akkor is.ahhj...Nagyot sóhajtottam,majd tovább néztem a plafont,és játszottam a telómmal.Mint  a nagymenők...Hajjhh...

Danny:

Elkaptam egy csodálatos férfiséget, akit berántottam, majd ettem, annyit amennyit akartam. Életben volt még, ígyhát a nyakán a sebet összeforrasztottam, majd a fejére lehelltem, hogy elfelejtsen mindent. Ja, van egy minimális varázs képességem is...de nem sok.

Vissza mentem a koleszba, és mielőtt a szobába értem volna, megigazítottam a sálam, hogy biztosan ne lássa meg a szám, meg a fogaim. Bementem.

Alex:
Danny belépett én pedig felültem.
-Izé...-suttogtam,majd megráztam a fejem.
Semmi közöm hozzá,hogy hol volt,és mit csinált.Nem akarom magamra haragítani.

Danny:

Ránéztem Alexre egy üdvözlő pillantással, majd a táskámat bedobtam az ágy mellé. És bele feküdtem az én ágyamba. A plafont kezdtem bámulni...

Ez az illat ami terjeng a szobában...csodálatos...és mind Alex illata...elkábulok tőle.

Áhh. 

Alex:
-Izé...üümh..ha már úgy is szobatársak vagyunk..elmehetnénk egy kávézóba...megismerkedni..-hadartam.
Hajjh....ezezeze...olyan ciki.

Danny:

Erre csak furin össze vontam a szemöldökömet, majd felültem.

- H...Hova gondoltad?- kérdeztem. Alapvetően nincs az ötlettel semmi problémám.

Csakő...wáh. furi.

Alex:
-M-mondjuk egy utcával lejjebb...van egy pofás kis kávézó.Ott reggeliztem..egész jó hely.-mosolyodtam el.
Huuuh...f-fééélek...és  nem jó! Hova lett a  régi Alex?
Én ezt nem értem! Egy fiú...és még is...wááá!

Danny:

Bólintottam. Összehúztam magamat az ágyon. Mehetünk tőlem...de én nem nagyon szeretném villogtatni magamat a fogacskáimmal...de majd megoldom. Bár elvileg nem lesz gáz mert vissza tudom húzni csak...úgy a biztos, hogy rajtam van a sál. Meg ugye...elég ilyen...ő...hófehérke arcom van...meg rohadtd vörös szám. Wuh.

Alex:
Elmosolyodtam.
-Király..-kuncogtam.
Whaahah! Örömtánc! Ez....istenem,mint egy lány!Alex...ez amúgy is csaj név...és még úgy is viselkedem...tök jó! Fuuh.

•Prológus•

Danny:
Miért nekem kell mindig elmenni kajáért? Az a sok szutyok....tiszta vér leszek! Fuuuuj de gyűlölöm... De hát ez van...legalább addig is, nem nekem kell kitakarítanom azt a baaaromi jó nagy házat, amit egyébként utálok...mert olyan...túl...nagy...meg...unszimpatikus az egész...mindegy! Az a legjobb az egészben, hogy tiszta fehér vagyok, és az emberek hülyének néznek, ha így kimegyek az utcára...hát jó...ezért kénytelen vagyok, homlokig érő sálban, meg baseball sapiban mászkálni...na nem ilyen drasztikus, de a sálam bőven eltakarja a számat..mert a végén még egy két húsos fincsi nyakacska láttán, előbukkannának a fogaim...ami nem lenne valami pozitív dolog... De hol van végre egy olyan hely, ahol el lehet csórni valami ember vért?! Egy sikátor, vagy valami...

Alex:
Összekuporodva jártam London utcáit,keresve végre az iskolát.Dideregtem a hidegtől,hiszem volt annyi eszem,hogy felvettem egy vékony pulcsit.Csak az volt rajtam,és majd megfagytam.Londonban mindig ilyen hideg van? A rohadt életbe...Gyorsan szedtem a lépteim,és magam után húztam a bőröndöm,ami nagyokat recsegve jelezte,hogy nem sokáig fogja bírni ezt a sok kavicsos járdát.A kollégiumot még mindig nem láttam sehol.Megálltam,és a kihalt utcára néztem...nincs itt egy lélek sem.Kicsit beparáztam,de inkább elhessegetem a gondolataim,és elővettem a telefonom. Bedugtam a fülhallgatóm,és utána elkezdtem a kedvenc számom tempójára sétálni.Vagy nagyon rossz az irányérzékem,vagy nem jó felé megyek.

Danny: 
Sóhajtva sétáltam tovább, mikor...végre egy sötét utca! Csak nem?! Bementem, és vártam, amíg egy emberke arra nem téved... Úgy utálok, embereket bántani...mondjuk eleve utálom az emberiséget, de az megint más tészta...Akkor sem szeretek senkit látna, ha szenved. A gondolatomat megszakítva, lépteket hallgattam...kicsit előrébb lépkedtem hangtalanul...végre egy ember...egy nő. Csodálatos..... Hirtelen berántottam, a száját befogtam. Hogy ne akart volna elszaladni és sikítani...de túl nagy ahhoz a fizikai erőm, hogy így elrohanjon. Letoltam a földre, és a combjaiba térdeltem, a fejét meg hátrébb hajtottam. Legrosszabb rész...mikor meg kell sebezni a nyakát...jájjdejó. Végig húztam a fogacskáimat, a nyakon, és elkezdtem megtölteni azokat a bizonyos sörös üvegeket amiket otthon a kezembe nyomtak...na meg azért én is ettem...de nem hagytam meghalni...csak elájult. Ilyen rohadt kedves is csak én lehetek!

Alex:
Tovább dideregve haladtam,mikor cégre elérkeztem a kapuhoz.A suli és a kollégium kapuja! El sem hiszem!Bementem,majd elintéztem mindent. A kulcsokat,a beiratkozást,mindent.A kulcsokat elvettem,és elindultam a kollégium felé.Most már megjavult az a bizonyos érzékem,és rögtön megtaláltam a szobámat.A kulcsot behelyeztem,majd elfordítottam,és ezzel bejutást nyertem a szobába.Nem sikerült megtudnom a szobatársam nevét,de nem is igazán érdekelt a dolog.Tanulni jöttem,semmi másért. Az egyik ágy felé vettem az irányt,rátettem a táskám,és leültem.Az ablak pont oldalt volt,így ki tudtam nézni rajta.Valami hihetetlen állott szag szállta meg a szobát.Felkeltem,és kinyitottam az ablakot.Bejött a friss levegő,én pedig tovább maradtam az ablakpárkányra támaszkodva.

Danny:
Jójó..seeemmigond. Az órámra néztem..csodás! A suliból is elkések! Jajjdejó! Gyors felpattantam a tetőre, és átugrálva, suhantam be az erdőbe, a házhoz. Igen, gyorsabban tudok rohanni mint a fény, így semmit sem látni belőlem ilyenkor... Ledobtam a 3 üveg vért, és elrohantam a sulihoz...Jajj ki fognak csapni, ha így folytatom ..Hetente kétszer tuti kések! Sóhajtottam, majd a suli előtt, már normálisan voltam kénytelen sétálni mert túl sokan voltak...hátdejó... Belépkedtem a kapun, majd be a folyosóra. Újból az órámra néztem...hogy nézhettem el az időt?! Nem is vagyok késésben! Egy órával elnéztem...hogy lehetek ilyen degenerált. Megláttam, hogy az ajtómnál babrál valaki...egy kulccsal! Honnan szerezte meg?! Hol az enyém?! Ezzel a zsebemre csaptam. Benne volt...öhm..ezt nem értem. Elkezdtem menni arra felé, majd az egyik ablak tükröződésében megláttam magam..leesett a sálam, és véres a szám! Jájj! gyors letöröltem, és felhúztam a számra a sálat.

Alex:
Lépkedést hallottam magam mögött.A suliban,gondolom,még mindenki alszik,vagy épp készülődik.Ne nagyon zavart,hisz az elkövetkezendő egy évben szobatársak leszünk. Tovább bambultam ki az ablakon,majd felkönyököltem.A hideg megcsapta az arcom,ezért elrugaszkodtam az ablaktól,és az ágyamhoz sétáltam.Az ágy melletti szekrényhez ugráltam, és gyorsan bepakolgattam a ruháim.Felálltam,majd leültem az ágyra,és vártam,hogy a szobatársam meglássam.Az sem biztos,hogy a szobatársam,én még is ezt állítom.Nem egészen vagyok normális!Magam elé néztem,és vártam,hogy az állítólagos szobatárs belépjen.A szürke farmerem,és a fekete pulcsim jól passzolt,az az alatt lévő  trikóval.Ehhez még jött a tornacipő.És még csodálkoztam,hogy fázom..

Danny:

Mikor még be is ment...hát azthittem ott esek össze.

Betörtek a szobámba valami kulccsal!!! Milyen...izé...izé...gyilkos ez vagy mi?!

Beléptem a szobába, és halkan becsuktam magam mögött. 

- H...hogy jutottál be?- kérdeztem köszönés nélkül. J..jajj...mindjárt össze esek!

A kezeim ökökbe szorultak. Nyugi Danny! Gond nélkül megölöd ha kell. Vámpír vagy! Ne legyél nyuszi!

Alex:
A hangra megfordultam,és a fiúra mosolyogtam. Az arca sápadt volt,és egy sállal takarta.A haja sötét, és a ruházata is.
-Az új szobatársad vagyok.A nevem Alex...és téged hogy hívnak?-kérdeztem kedvesen a fiút nézve.
Úgy tűnik,nem egy focibuzit kaptam szobatársnak,ami azért jó pont.A hajamat megigazítottam,majd leültem az ágyamra.

Danny:

Szobatárs...szobatárs?! Nekem?! csak elöbb lebukok!

 Danny, nyugi. Ne idegeskedj mert észreveszi.

- Danny.-  válaszoltam. Tök jó...még egy ember aki kérkedhet, azzal, hogy alacsonyabb vagyok nála...van köztünk vagy egy fej...de seeeemmi baaaaj...Chh...de jó lesz.

Remélem ő is olyan mint az emberiség 98%-a. Degenerált, idióta, pletykás, kis...

Alex:
-Örülök,a szerencsének.-mosolyogtam rá.
A férfias arcát sikerült jobban meglátnom,és nekem eléggé tetszett.Bár nem rég zárult le egy másik kapcsolatom egy sráccal,és ő nem épp úgy néz ki,mintha a srácokat szeretné.De végül is,majd kiderül.Aranyos a termete...és a külseje elég férfias.Megint rámosolyogtam,majd néztem magam elé.Ő lesz a szobatársam.Nem szabad belé szeretni!Hallod Alex? Nem,nem,nem!

Danny:

Sóhajtottam.

- Én is...asszem.- mondtam, és felhúztam a lábaimat az ágyra, lerugva a cipőmet.

Megigazítottam a sálamat, és a sapim...nem kell néznie a fejem...Ha nem ilyen hideg lenne meg nap nélküli élet, akkor napszemcsit is hordanék...de így felesleges.

Átkaroltam a lábaimat, és fél szemmel néztem őt...Hmm...nem néz ki rosszul...Bár...nem egy tipikus jó fiú alkat...bár nem tudom...

Alex:
Az órámra pillantottam,és elbambulva fedeztem fel,hogy már el kéne kezdenem készülődni.Nem arra gondoltam,hogy felöltözni,hisz az már megvolt.A tankönyveim kupacára néztem,és elborzadtam.Semmi kedvem tanulni,de muszáj.Sajnálatos...de ez van.Szépen elrendezgettem őket,és a megkapott órarend szerint előcuccoltam.Szerencsére,a mai nap csak 6 órám van,és utána lesz időm körbejárni a sulit.Megnéztem a könyveket,bejelölgettem,hogy épp hol járnak a többiek,és mennyi mindent kell még átvennem.Aztán az új füzeteim néztem át.Mindegyik üres...kinyitottam a törifüzetem,és abba írtam bele,hogy mi kell.

Danny:

Sóhajtva néztem mit csinál.  Remélem nem stréber!

Jajj...mindenben a rosszat látod Danny! Gondolkodj már pozitívan...!

Sóhajtottam, és felálltam. Oda csoszogtam mellé a zokniban..

- Hogy, hogy ide jöttetek?- kérdeztem.- izé...feltételezem most jöttetek a környékre, hi.....- elnyeltem. Az oké, hogy már majdnem mindenkit láttál Londonnban Danny...De ez nem csoda ennyi év alatt! Jajj...ha ekkora a szád, a végén még lebuksz...

Alex:
Felnéztem rám,és megdörzsöltem az arcom.
-Hát...Anyám itt kapott melót,és úgy tűnt,ez lesz a legegyszerűbb.Bár mivel koleszos vagyok,ezért csak hétvégente találkozom vele.-mosolyodtam el.-Sajnálom,hogy megzavartam a nyugodt életed,ilyen hívatlanul..
Tényleg...miért nem szóltak neki,hogy lesz egy szobatársa? Londontól azért többet várna az ember.Épp megszólaltam volna,mikor a füzet papírjai megvágták az egyik ujjam,és elkezdett vérezni.
-Nincs egy ragtapaszod?-kérdeztem az ujjam birizgálva.

Danny:

Bólintottam. 

- Ugyan...nem zavartál meg semm...!!- ismét félbe szakítottam a mondani valómat, mikor elvágta az ujját.

Hirtelen elfordultam...a szemeim vörösen izzani kezdtek. Ez a vérszag...különleges...és az illata...atyaisten.

Kirohantam a szobából...még a végén rátámadok...vagy...vagy ha nem is, akkor észreveszi az izzó szemeimet...jesszusom!

Senki sincs a folyosón...így mielőtt még észre vett volna, elszaladt a mosdóba...pontosabban suhantam. Mivel senki nem volt itt, így megtehettem.

Ennek nem lesz így jó vége hosszú távon...